Hogyan ismerhető fel a fehérarany, és miben különbözik az ezüsttől és a platinától?
Első pillantásra a fehérarany gyűrű, az ezüst fülbevaló és a platina karikagyűrű nagyon hasonlónak tűnhet. A különbség azonban nem csupán az árban rejlik. Összetételük, súlyuk, tulajdonságaik és jelölésük módja is eltér. Az anyag meghatározásakor ezért nem elég csak a színt figyelni. A legfontosabb támpont általában az arany fémjele, illetve a finomságára utaló jelölés.
Az arany természetes színe nem fehér
A tiszta arany jellegzetes sárga színű. Viszonylag puha, ezért az ékszerkészítés során más fémekkel ötvözik. Az eredmény egy szilárdabb ötvözet, amelynek színe eltérhet az eredeti arany színétől.
A fehérarany ötvözetéhez olyan fémeket adnak, amelyek csökkentik annak sárga árnyalatát. A pontos összetétel azonban gyártónként eltérhet. Az ötvözetekben például palládiumot, ezüstöt, rezet, cinket vagy nikkelt használnak. A Szlovák Fémjelzési Hivatal is többféle fehérarany-összetételt tart nyilván, ezért nem létezik egyetlen univerzális „recept”.
Emiatt maga az ötvözet enyhén szürkés, krémes vagy kissé melegebb árnyalatú lehet. Ahhoz, hogy az ékszer tiszta, hideg tónusú és erősen fénylő felületet kapjon, nagyon gyakran vékony ródiumréteggel vonják be.
Mire szolgál a ródiumozás?
A ródium a platinacsoportba tartozó fém. Az ékszerkészítésben főként vékony felületi rétegként használják. A ródiumozás intenzívebb fehér fényt ad a fehéraranynak. Ennek köszönhetően a fehérarany ékszer ugyanúgy nézhet ki, mint egy ródiumréteggel bevont ezüst ékszer. Maguk a fehérarany-ötvözetek gyakran sárgás árnyalatúak, és sokszor csak a ródiumozás adja meg nekik a jellegzetes, ragyogóan fehér megjelenést. A ródium azonban nem vastag réteg az ékszeren. Felületi bevonatról van szó, amely a mindennapos viselés során fokozatosan elkopik.
Miért válik a fehérarany idővel sárgásabbá?
Ha egy fehérarany gyűrű néhány év után melegebb árnyalatot kap, az nem jelenti azt, hogy az arany „elromlott”. Általában csak a ródiumréteg vékonyodik, és az ötvözet természetes színe kezd áttűnni. A különbség főként a gyűrű alsó részén, az ékszer szélein vagy azokon a helyeken látható, amelyek rendszeresen érintkeznek a bőrrel vagy más tárgyakkal.
A kopás gyorsasága egyéni. Függ attól, milyen gyakran viselik az ékszert, milyen típusú ékszerről van szó, milyen intenzíven érintkezik különböző felületekkel, valamint az eredeti felületi bevonat vastagságától is. Az ilyen sárgulás tehát nem a gyenge minőségű arany bizonyítéka. A ródiumozott fehérarany esetében ez a felületi réteg kopásának természetes következménye.
Hogyan újítható meg a fehérarany megjelenése?
A kopott felület ékszerésznél felújítható. Az ékszert először ellenőrzik, majd az állapotától függően megtisztítják és kifényesítik. Ezután az előkészített felületre új ródiumréteg kerül, és az ékszer ismét újszerűen néz ki. Nem lehet pontos időközt meghatározni arra, milyen gyakran szükséges megismételni a ródiumozást. A mindennap viselt gyűrű hamarabb kopik, mint a fülbevaló vagy a medál, amelyek jóval kevésbé érintkeznek a környezetükkel. Ezért jobb az adott ékszer állapotához igazodni, mint a naptárhoz.
Milyen fémjele van a fehéraranynak?
A „milyen fémjele van a fehéraranynak?” kérdésnél gyakran merül fel félreértés. Kizárólag a fehéraranyhoz tartozó külön fémjel nem létezik. A fémjelzés a nemesfém fajtájára és finomságára vonatkozik, nem a színváltozatra. Az ékszereken ezért például a 585 számjelöléssel is találkozhat, amely azt jelenti, hogy az ötvözet tisztaarany-tartalma 58,5 %. Ez 14 karátos arany. A 750 jelölés 75 % aranyat, vagyis 18 karátos aranyat jelent. Ugyanezek a számok sárga-, rozé- és fehérarany ékszereken is szerepelhetnek. A fémjel tehát nem az arany színét határozza meg.
Fontos, hogy ne csak a háromjegyű szám alapján tegyen különbséget. A finomsági szám és az állami fémjel nem ugyanaz. A fémjel jellegzetes alakú hivatalos jelölés, amely a nemesfém jogszabály szerinti finomságát fejezi ki. A BFKH Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Osztály külön fémjeleket tart nyilván például az 585/1000 és 750/1000 finomságú aranyhoz, a 925/1000 finomságú ezüsthöz, illetve a 950/1000 finomságú platinához.
Fehérarany vagy ezüst? A szín nem feltétlenül árul el semmit
A vizuális megkülönböztetés legnagyobb nehézsége a fehérarany és az ezüst esetében jelentkezik. Napjainkban az ezüst ékszerek nagy többsége ródiumbevonatot kap. Egy új ezüstgyűrű felülete ezért ugyanolyan lehet, mint egy fehérarany gyűrűé. Sokkal hasznosabb támpont a fémjel vagy a finomsági jelölés. A gyakran használt sterling ezüstnél 925-ös finomsági jelöléssel találkozhat, míg az aranynál tipikus például az 585 vagy 750.
A különbség hosszabb viselés során is megmutatkozik. Az ezüst a környezeti hatások miatt fokozatosan sötétedhet és patinásodhat. A ródiumozott fehéraranynál inkább a felületi réteg kopása válik láthatóvá, amely alatt előtűnik az ötvözet melegebb árnyalata.
És mi a helyzet a platinával?
A platina a fehérarannyal ellentétben természetesen világos színű fém. Jellegzetes színének eléréséhez ezért nincs szüksége ródiumrétegre. Az ékszerkészítésben gyakran használnak 950/1000 finomságú platinát, vagyis olyan ötvözetet, amely 95 % platinát tartalmaz. Ezt a finomságot a Szlovák Fémjelzési Hivatal is feltünteti a szlovák fémjelek között.
További különbség a platina nagy sűrűsége. Két hasonló méretű ékszer közül a platina érezhetően nehezebb lehet a kézben, mint az arany. A súly önmagában azonban nem alkalmas végleges otthoni tesztnek, mert az eredményt befolyásolja az ékszer mérete, kialakítása és az ötvözet pontos összetétele is. A platina kissé másképp öregszik. Rendkívül ellenálló a kémiai károsodással szemben, és patinát kizárólag az ékszer felületén kialakuló finom mechanikai karcolások révén kap, amelyek professzionális újrapolírozással eltávolíthatók.
Összetéveszthető a fehérarany a sebészeti acéllal is?
Igen, lehet. Különösen az egyszerű, fényes gyűrűk, láncok vagy karkötők esetében a rozsdamentes, illetve úgynevezett sebészeti acél fényképen nagyon hasonlíthat a fehéraranyra. A különbség azonban alapvető: az acél nem nemesfém, és nem jelölik fémjellel. Az acélékszereken például a 316L jelöléssel találkozhat, amely az acél típusát jelöli, de ritkán található közvetlenül az ékszeren.
A megmunkálásban is találhatók különbségek. Az arany képlékenyebb, ezért finomabb részletek kialakítását teszi lehetővé, apró kövek foglalását és összetettebb formák létrehozását is, míg a keményebb acélt gyakrabban használják egyszerűbb és geometrikusabb dizájnokhoz. Az aranyékszereket általában könnyebb javítani vagy átméretezni is, míg acél esetében ezek a beavatkozások korlátozottabbak.
Ellenőrizhető otthon a fehérarany valódisága?
A szín, a fény, a súly vagy a mágnesre adott reakció adhat bizonyos támpontokat, de egyik sem bizonyítja megbízhatóan az anyagot. A mágneses teszt sem egyértelmű. Az arany önmagában nem mágneses, ugyanakkor egyes acélok is csak nagyon gyengén vagy egyáltalán nem reagálnak a mágnesre. Az ékszert nem érdemes karcolással, vegyszerekkel vagy más olyan módszerekkel sem tesztelni, amelyek károsíthatják a felületét vagy a foglalt köveket.
Ha az ékszeren nincs olvasható jelölés, eredete ismeretlen, vagy kétségei vannak a fémjel valódiságával kapcsolatban, a legbiztosabb megoldás a szakértői vizsgálat. A BFKH a klasszikus vizsgálati módszerek mellett roncsolásmentes eljárásokat is alkalmaz, köztük XRF-analízist. Önmagában egy szám beütése ugyanis nem jelent teljes garanciát. A BFKH korábban hamis jelölésű ékszerekre és olyan tárgyakra is figyelmeztetett, amelyeken a jelölést megtévesztő módon használták.
Mire érdemes figyelni fehérarany ékszer vásárlásakor?
A legbiztosabb módszer nem egyetlen vizuális jel keresése, hanem több információ együttes vizsgálata. Ellenőrizze a finomsági jelölést, a fémjelvizsgálat alá eső termékeknél a megfelelő fémjelet, a vásárlást igazoló bizonylatot és az eladó adatait. Ha a fehérarany idővel kevésbé ragyogónak vagy enyhén sárgásnak tűnik, ez még nem ok arra, hogy kételkedjen a valódiságában. Gyakran csak elérkezett az idő a ródiumréteg megújítására.
Az arany fémjele információt ad annak finomságáról és valódiságáról. A helyes jelölés, az ékszer eredete és szükség esetén a szakértői vizsgálat együttesen jelenti a legmegbízhatóbb módot arra, hogy megkülönböztesse a fehéraranyat az ezüsttől, a platinától vagy az acéltól.